A Rab Gólya Arany János
De nyomát bevési a lélekbe, mélyen, Oda, honnan a vágy, a sejtelmek jőnek, Mik diadalt ütnek a számvető észen És megváltoztatják rendjét az időnek, Hogy megáll az elme, mint egy bomlott gépely S bámulja a lelket csodás ösztönével. Oda vési nyomát e magasztos álom: Képei ködmását, hangjai visszhangját, A lejtő csoportot fenn, a magas váron, S dörgő éneklését, a szabadság dalját, Melyből a szeleknek szózatos fuvalma Ezeket hozá el a veszendő lantra: 1 Ébredsz-e már, ébredsz-e már, Erős apák romlott fia? Vagy nálad a halottnak is Előbb kell föltámadnia? Küzdésre! halld, a kakasok! Rövid a nap, a munka sok. Mit fürösztöd gyáva könnyel A multat, ez ó emléket? Hah! nem ilyen áldozatra Szólit a kor lelke téged: Nem langyos vizet, - meleg vért Kell áldoznod a jövőért. Kidőlt, száraz törzsök a mult; A jövőnek vagy te magva, Szunnyadó mag, eltemetve, Tespedésben megrohadva: De a csíra még erőben: Mért ki nem hajt lombja zölden? 2 Mily hangok a völgyben? Megzendül a vér, A szívdobogásból Vídám zene kél!
- A rab gólya arany jans cappel
- Arany János: A dajka sírja : hungarianliterature
- Arany János: Letészem a lantot : hungarianliterature
A rab gólya arany jans cappel
Margaret Island | Length: 03:46 Writer: Arany János Composer: Lábas Viki, Füstös Bálint, Törőcsik Kristóf
Arany János: A dajka sírja : hungarianliterature
- Arany János: A rab gólya (elemzés) – Jegyzetek
- Arany János: „A tölgyek alatt” : hungarianliterature
- Arany János: A tölgyek alatt : hungarianliterature
- Pb gázos hőlégfúvó obi o
- Hp 650 laptop
- Arany János: A szájasok : hungarianliterature
- A rab gólya arany jános utca
- Arany János: A költő hazája : hungarianliterature
- Magyar Francia Fordító, Magyar Francia Fordítás Online
- Eladó lakás székesfehérvár jófogás
Arany János: Letészem a lantot : hungarianliterature
"A tölgyek alatt" Babérjain űlve Még élhet ugyan, Nem irígylem tűle: Hanem irjon már más, Ki fiatalabb S nem rímel a b-re Igy: "tölgyek alatt". "A tölgyek alatt" - Küldöm kritizálva: Minden sora bűn, Minden szava szálka. Nincs benne sem érzés Sem egy gondolat, Csupa üres léggömb "A tölgyek alatt. " "Ki a tölgyek alatt", Noha csúzos karral, Üstökbe nem áll Egy nyári viharral, S ha érzi szelét, már Gyáván beszalad: Hogy' is írna az jót, "A tölgyek alatt! " "A tölgyek alatt" - Felhők szeme rebben - Van-e szép, vagy kép, Vagy értelem ebben? "Felhők szeme" ilyen Csoda-bogarat Képzelni... ha cédrus, "Nem tölgyek alatt!... " "Ám, tölgyek alatt" Hiú vén poéta Megszokta nagyon Olvasni nevét a Rossz verssel, amelytől Már fű-fa szalad... Úgy ontja örökké "A tölgyek alatt. " "A tölgyek alatt" - Beteg-é, vagy alszik? - Nem oroszlány - de Szuszogása hallszik: Nosza, rugjuk főbe, Bármily fenevad, Hogy holtra gebedjen "A tölgyek alatt! "
A rab gólya Árva gólya áll magában Egy teleknek a lábjában, Felrepűlne, messze szállna, Messze messze, Tengerekre, Csakhogy el van metszve szárnya. Tűnődik, féllábon állván, El-elúnja egyik lábán, Váltogatja, cserélgeti, Abban áll a Múlatsága, Ha beléun, újrakezdi. Szárnya mellé dugta orrát, Messze nézne, de ha nem lát! Négy kerités, négy magas fal: Jaj, mi haszna! Bár akarna, Kőfalon nem látni átal. Még az égre fölnézhetne, Arra sincsen semmi kedve: Szabad gólyák szállnak ottan Jobb hazába; De hiába! Ott maradt ő, elhagyottan. Várja, várja, mindig várja, Hogy kinő majd csonka szárnya S felrepűl a magas égig, Hol a pálya Nincs elzárva S a szabadság honja kéklik. Őszi képet ölt a határ, Nincsen rajta gólyamadár, Egy van már csak: ő, az árva, Mint az a rab, Ki nem szabad, Keskeny ketrecébe zárva. Még a darvak hátra vannak, Mennek ők is, most akarnak: Nem nézi, csak hallja őket, Mert tudja jól, Ott fenn mi szól, Ismeri a költözőket. Megkisérté egyszer-kétszer: Nem bírná-e szárnya még fel; Hej, dehogynem bírná szárnya, Csak ne volna Hosszu tolla Oly kegyetlen megkuszálva!