1Kw Hány Le
Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből; vál., jegyz., mellékletek Török Petra; Petőfi Irodalmi Múzeum–Hatvany Lajos Múzeum, Bp. –Hatvan, 2010 Kezdetben volt a kert, 1-2. ; utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő, Bp., 2015 (Hágár) Társasági tagság [ szerkesztés] Nyolcak Vasárnapi Társaság Emlékezete [ szerkesztés] 1996-ban Hatvan egyik iskolája felvette Lesznai Anna nevét. [4] 2016-ban szobrot állítottak az emlékére Hatvanban, születésének 130. évfordulójához kapcsolódóan (a konkrét évfordulós dátumhoz képest némileg megkésve). A Grassalkovich Művelődési Ház parkjában, október 27-én leleplezett, életnagyságú, patinázott bronzszobor Laczik Csaba szobrászművész alkotása. [5] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Lesznai Anna. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 28. ) További információk [ szerkesztés] Lesznai Anna az Írónők a hálón 1880-1945 oldalán Szilágyi Judit: A mese mint világnézet és műfaj. Lesznai Anna – mesén és túl = Nő, tükör, írás.
Zempléni Lesznai Anna (szül. Moscovitz Amália, innen a barátai által használt Máli beceneve) (Alsókörtvélyes, 1885. január 3. – New York, 1966. október 2. ) magyar költő, író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja. "Lesznai Anna nagyon cirógatja a szókat, azokat is, amelyek ezt a nagy becézést nem érdemlik meg. Még nem tudja, hogy 999 szót kell megölni, hogy az ezredik, az igazi megszülessen. " Ady Endre "Egész életemben nem akartam mást, mint nem férfiművészetet adni. Az asszony ne akarjon jobbat csinálni, hanem mást. " Lesznai Anna Sírversem boldog napon Az élet rakott asztalánál Sokszor jóllakva laktam én, S ha meghalok, leszek elégült Maroknyi rög a föld ölén. Napfényben, könnyben, csókban jártam, Friss életek fakadtak bennem. Betelt szemekre zárul pillám Majdan, ha innét el kell mennem. Nem múlok el koldusszegényen, De úgy, mint hálás őszi estek, Mint ünneplátott gyermek napja S magok, kik termő földbe esnek. Furcsa mesedolgok Ó! öröm, öröm furcsa tánc, Melyet járnom csak úgy szabad Ha részegre táncolom magamat.
Jaj, tudni szólni szemérmes szívnek nehéz. Ha el akarsz hagyni, házunk kapuját tedd be, Léptednek nyomán arannyal porzik az út. Örökké nyílik a kert, de viszont sohase látod. Küldd el ezt a verset szerelmednek! További versek honlapunkról: » Andor panasza Kis lány, nagy lány, Mit ér; ha hamis?
Archive for the 'Lesznai_Anna' Category Kedves a tavasz, jó a nyár, ki tárt kehellyel magra vár, s a szél, a szelídült betyár selyem topánban súgva jár. De édesebb az őszi est: mint ért gerezd, úgy zsong a test. Szüreti vért szűr a határ, legédesebb az esti pár. Ó esti illat, őszi kéj, szívem zengő serleg, zenélj. Búcsús örömmel szerteszét ontsad dalos nyarad delét. A nyár már elég régen áll, a csattanó fürt kiabál: Hamvadó piros lomb között Vetkezd le, nyár, dús köntösöd. Ringj bíbor égen meztelen és lágyan, érten, nesztelené feletted, halk felleg halad, a sors ölébe ejtsd magad. Halljad én mézem, kedvesem alkonyízű szerelmesem, koccintsunk össze két szívet egy tüzeset, egy részeget. Ért kérés, teljesült fohász magba szökkenő őszi nász zamatos, sűrű halk öröm… hörpintsd föl szívem, s eltöröm. Read Full Post » Párom ma jön, ajándokul bibor szerelmet hoz nekem, s hogy édesb legyen benne bíznom, messziről jön és idegen. Ugy-e azért késtél soká, hogy harmatos kín hamva lepjen, hogy nyári napok forró lázán, mézzé vált vágy verje ki testem.
"Minden, mi rend volt, gyönyörűség, / emberalakra szabott szépség, / ember szivéhez mért öröm: / átcsörtet most a zárt körön, / megkergült kéjjel káoszba rohan. " Ezen a héten az 54 éve elhunyt Lesznai Anna gyönyörű versét ajánljuk. Költő, író, iparművész, szeretetreméltó, szeretetet árasztó személyiség volt a már ötvennégy éve elhunyt Lesznai Anna. A feledés homályából szeretnénk kibontani alakját, munkásságának egy kis szegletét. Irodalmi működésének első színtere a Nyugat volt, ahol unokatestvére, a folyóiratot alapító Hatvany Lajos ösztönzésére publikált. Majd sorra jelentek meg verseskötetei és a pozitív kritikusi hangok, Hajnal Anna költő például így írt róla: "Nem tudok róla másként beszélni, csak ódai hangon. Verset kellene írni róla. Írni? De méltóvá sikerülne-e testi és lelki hatalmasságához? Lírája a testi-lelki óriások lírája volt, termékeny melege ki nem alvó vulkáné, mely szőlősorokat emel enyhe egekbe. S kit tudnék emlegetni nagy rokonául? Händelt, a szintén testi-lelki óriást, aki a boldogságnak, a létezés örömének minden hangszereken megszólaltatója, az ünnepi tűzijátéknak, ragyogó, sodró víznek, a szerelem cseresznye-édességének, bogyók pirosságának énekesét.
Lesznai Anna tiszteletére írták a gyerekek; szerk. Boldizsárné Kovács Gizella; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2008 Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013 Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen. Tanulmányok a magyar modernség női irodalmáról; Orpheusz, Bp., 2016 Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam (válogatott versek) Asszonysorsok a huszadik században Versei Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine -ben Lesznai Anna a -n (magyarul) – Életrajz Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.