Mózes Második Könyve
9. És monda: Uram, ha előtted kedvet találtam, kérlek járjon az Úr velünk; mert keménynyakú nép ez! Kegyelmezz a mi vétkeinknek és gonoszságunknak, és fogadj minket örökségeddé. 10. Ő pedig monda: Ímé szövetséget kötök; a te egész néped előtt csudákat teszek, a milyenek nem voltak az egész földön, sem a népek között, és meglátja az egész nép, a mely között te vagy, az Úrnak cselekedeteit; mert csudálatos az, a mit én cselekszem veled. 11. Jegyezd meg magadnak a mit ma parancsolok néked. Ímé kiűzöm előled az Emoreust, Kananeust, Khittheust, Perizeust, Khivveust, Jebuzeust. 12. Vigyázz magadra, nehogy szövetséget köss annak a földnek lakosaival, a melybe bemégy, hogy botránkozásra ne legyen közötted. 13. Hanem oltáraikat rontsátok el, törjétek össze bálványaikat, és vágjátok ki berkeiket. 14. Mert nem szabad imádnod más istent; mert az Úr, a kinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten ő. 15. Hogy valamiképen szövetséget ne köss annak a földnek lakosaival, hogy a mikor isteneiket követvén paráználkodnak, és áldoznak az ő isteneiknek, és meghívnak téged, egyél az ő áldozatukból.
Mezes második könyve
Mózes második könyve - A zsidóknak Egyiptomból kijöveteléről Septuaginta fordítás Fejezetcímek Mózes II. könyve Mózes második könyve - A zsidóknak Egyiptomból kijöveteléről
Ennek volt jellegzetes példája a családi gazdaság középpontba állítása, ahol a társadalomnak beleszólása van a gazdaság tevékenységébe. Ez a gondolat nagyon sok irányból fogalmazódott meg. A szépíró Kovács Imrével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy van egy nagyon jó, bár kevéssé ismert regénye, a Kolontó. 1939-ben jelent meg, Cserépfalvi adta ki, akárcsak a Néma forradalmat. Kovács a saját tapasztalatai alapján írta, hiszen az életrajzából tudjuk, hogy egy nyáron cséplőgépellenőrként dolgozott. Szociográfiáit is szépírói színvonalon művelte, irodalmilag is nagyon fontos alkotások ezek, példaértékűek az utókor számára. Irodalmi értékük mellett eszmeiségük meghatározója az elkötelezettség az egész társadalom, a magyarság ügyének szolgálatára, arra, hogy minél jobban működjék a magyar társadalom, minél magasabbra emelkedjék a magyarság. Illyés Gyula és Németh László (Fortepan) A népiek adtak választ például arra is, hogy a Trianon utáni helyzetben milyen külpolitikát kell folytatni. Óva intettek a szomszédokkal való viszályoktól, mert azokból újabb tragédia származik – ahogyan ez a második világháborúban sajnos be is következett –, hanem a közös értékeket kell felmutatni.
Szót értés a gondolat erejével | Országút
- Epebajok | TermészetGyógyász Magazin, Epe közös kezelése
- Az emberi test, Rajzfilmek, online mese videók, animációs sorozatok gyerek műsorok - Mese-tv.hu
- Lidl nyitvatartás kőbánya egészségház
- Női vizilabda olimpia de
- Pfizer vakcina alkohol fogyasztas za
- Prof Dr Papp Lajos Felesége – A SebÉSz VallomÁSa, Aki Papp Lajos SzÍVÉT OperÁLta | VÁLasz.Hu
- Mózes II. könyve 34. fejezet
- Koszorúslány felkérő ajándék
- Mózes második könyve
- A Debrecen büntetőből sem tudott betalálni, egy ponttal távozott a vendég ZTE | M4 Sport
- Konyhabútor 160 cm
Tisztában voltak azzal, hogy a szomszéd országokban akkor nagy volt a magyarság iránti gyűlölet, ennek ellenére állították, hogy szót kell érteni velük. Ezt vallotta Kovács Imre és minden józanul gondolkodó ember: ez a Duna menti népek együttműködése. Németh László visszautalt Kossuth elképzeléseire, amikor úgy vélte, nincs más megoldás, egymással kell szót értenünk. Hogy ez a gondolat ma is milyen időszerű, az abból is kiderül, hogy mostanában kezdünk el hála Istennek eljutni oda, hogy néhány szomszédos országgal – minden ellentét dacára – igyekszünk normális kapcsolatot kialakítani, és ők is megpróbálnak velünk, mert kénytelenek beismerni, hogy ez a közös érdekünk. És ha jól tudunk együttműködni a gyakorlati kérdésekben, akkor talán a történelmi ellentétek is csillapodni fognak, lassan-lassan elhalványodnak, és előbb-utóbb mindenki megérti, hogy a másiknak is megvan az életlehetősége, nem kell a mássága miatt kiközösíteni. Mindez Kovács Imre munkásságának is köszönhető. Kovács Imrének nagyon nagy szerepe volt ebben.
31. Mózes pedig megszólítá őket, és Áron és a gyülekezetnek fejei mind hozzá menének, és szóla velök Mózes. 32. Azután az Izráel fiai is mind hozzá járulának, és megparancsolá nékik mind azt, a mit az Úr mondott néki a Sinai hegyen. 33. Mikor pedig elvégezte Mózes velök a beszédet, leplet tőn orczájára. 34. És mikor Mózes az Úr elébe méne, hogy vele szóljon, levevé a leplet, míg kijőne. Kijövén pedig, elmondá az Izráel fiainak, a mi parancsot kapott. 35. És az Izráel fiai láták a Mózes orczáját, hogy sugárzik a Mózes orczájának bőre; és Mózes a leplet ismét orczájára borítá, mígnem beméne, hogy Ővele szóljon.