Mátraverebély Szentkút Története
Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely története a historia domus és más levéltári források tükrében / Národného pútnického miesta Mátraverebély-Szentkút vo svetle historia domus a iných archívnych prameňov egyháztörténeti konferencia Helyszín / Miesto konania: Mátraverebély-Szentkút 14. Időpont / Dátum a čas: 2019. október 17., 10–17 óra Rendező: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, Fons Sacer egyházi jogi személy A konferencia magyar és szlovák nyelvű, a szlovák szinkrontolmácsolást G. Kovács László végzi. Program 10:00 Köszöntő – fr. Orosz Lóránt OFM, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely igazgatója és házfőnöke 10:15 Faragó Dávid, doktori hallgató (ELTE BTK): "…per peregrinos ad ecclesiam eandem confluentes…" Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely középkori története 10:40 Dr. habil. Molnár Antal, igazgató (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet), egyetemi docens (ELTE BTK): A barokk kori búcsújárás török kori gyökerei 11:05 Siptár Dániel, történész (JTMR Levéltár): A kegyhely kiépülése a 18. században 11:25 Vita 11:45 Kávészünet 12:00 Fáy Zoltán (Magyar Ferences Könyvtár): Betyárok, pandúrok, zarándokok.
Mátraverebély-Szentkút lap - Megbízható...
- Led szalag 15m
- Singer varrógép asztal eladó! - Házimozi állvány, konzol - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- P. Zadravecz István: Mátraverebély-Szentkút (1934) - antikvarium.hu
- Ivott a kút vizéből, és meggyógyult a néma fiú: a mátraverebélyi Szűz Mária-jelenések - Ezotéria | Femina
Antal és sz. Anna asszony napján, ájtatosan, mint fölebb, meglátogatják és imádkoznak, mely napon az említett napok közül ezt cselekszik, hasonlóképpen teljes búcsút és minden bűneik bocsánatját irgalmasan az Urban megengedjük; e jelen való engedésünk mindenkor jövendőre tulajdon erejében megmaradván. Költ Rómában, nagyobb szent Máriánál a halász gyürüje alatt, július 17-én 1782-ik évében a Krisztusnak, pápaságunk 8-dik évében. J. Card. de Comitibus [3] " A búcsúkat végül Magyarországon kellett kihirdetni: "Helyesnek elismertetik és köztudományra bocsáttatik. Báró Luzénszky László esztergomi generális vicarius által. Esztergom, május 20-án 1783-ban. " Források [ szerkesztés] Képek a templomról Szentkút története Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelyének honlapja
Az utolsó remete, Józafát testvér, 1776-ban halt meg. Sírja a bazilikában van. Barlanglakás rendszerük ma Magyarország legnagyobb remetebarlang együttese. A ferencesek a XIII. századtól lelkipásztorkodtak Szentkúton, és ma is az ő kezelésükben van a kegytemplom. MKPK Sajtóiroda/Magyar Kurír
Mátraverebély-Szentkút
Ha kicsit továbbmegyünk, a patak kanyarulata után három kis forrás csordogál, a Szent Imre-, a Szent István- és a Szentháromság-forrás. 15 / 32 Az biztos, hogy jóízű és bővizű, sokak szerint gyógyít is Fotó: Pálvölgyi Krisztina 19 / 32 A Szűz Mária-forrás és az erdei pihenő után a patak egy kanyart tesz, mögötte három másik forrás rejtőzik Fotó: Pálvölgyi Krisztina A patak vizében már zajlik az élet, a bolharákok nyüzsögnek a vízben. Ezeket a kis, kifliformájú rákokat a patakok takarítógépeinek is nevezik, mert ők azok, akik a vízbe hullott leveleket szépen megeszegetik. Érdemes közelebbről is megfigyelni őket, ha túránk során egy patak mellett haladunk el, mindegyik hegységben találkozni lehet velük. 21 / 32 A bolharákok nagyon élvezték a meleg tavaszi időt Fotó: Pálvölgyi Krisztina Ahol a remeték éltek A Meszes-tető déli oldalában, a szentkúti kegyhely fölött találjuk a remetebarlangokat, ahová mindenképpen érdemes felmenni. Ide a templom mellett induló meredek hegyi ösvényen juthatunk fel, de ha a Szent László-hasadéktól tennénk egy körtúrát, akkor a barlangjelzést követve, az erdőn át is eljuthatunk ide.
Ekkor lovával átugratta a szakadékot és a legenda szerint a patkószegek nyomán forrásvíz fakadt, mégpedig gyógyító forrás. 1700 -ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást, és azok valódiságát elfogadta. Napjainkban évente körülbelül 200 000 zarándok látogatja a szentélyt. [1] Története [ szerkesztés] Balogh Antal remete templomépítésbe kezdett annál a forrásnál, melyet egy legenda szerint egy néma fiú talált. Az alapozás elkezdése után az Almásy család támogatásával épült fel a templom 1758-63 között. VI. Pál pápa Bazilika Minor rangot adott a templomnak 1970-ben. 2006-ban Erdő Péter bíboros Nemzeti Kegyhelynek nyilvánította. A templom [ szerkesztés] Hagymasisakú, kéttornyú barokk templom. Bejárata felett a Vereb és az Almásy család címerei láthatók. Jobb oldalán márványtáblák hirdetik a Basilica Minor rangot és azt, hogy kegyhellyé nyilvánították 1290-től. Egy másik márványtábla azt hirdeti, hogy a teljes búcsú minden nap elnyerhető, valamint ennek feltételeit.
2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás a Nagyboldogasszony búcsún, az ünnepélyes szertartás keretében, kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását. Szentkút legújabbkori megújulása a 2013, 2014-es években történik. Nagyszabású építkezések zajlanak az egyre nagyobb számú zarándokok jól szervezett fogadásának érdekében. Mátraverebély-Szentkút térképes tájékoztató
1210-ben ezért templomot építettek, mely egyfelől misék helyszíne, másfelől a körmenet kiindulópontjaként szolgált. 1258-tól búcsújáróhely lett, az 1400-as évektől az egyik leglátogatottabb Magyarországon. A törökök rombolása sajnos ide is elért, a 16. században lerombolták a települést. 1650-60 között építették azt újra a ferencesek. Mátraverebély-Szentkút azóta is sokak által látogatott búcsú- és zarándokhely, évi mintegy 200 ezer zarándok jön el ide. 2000 óta a mátraverebély-szentkúti Szűzanya-kegyszobrot öltöztetik. Erről szólt egy nemrégiben közölt írás oldalunkon. A ruhák készítője csodás alkotásokkal gazdagítja a Szűzanya ruhatárát. Ajánlóképek: ária képei.
A nem is olyan messzi távolban a Mátra hegyei magasodnak, az előtérben Mátraverebély, de látszik az a hatalmas, domboldalakat beborító napelempark is, amit már idefelé jövet is kiszúrtunk. 30 / 32 A dombokat beborító, gigantikus napelempark Fotó: Pálvölgyi Krisztina Teszünk még egy rövid sétát a Meszes-tetőn, útközben megcsodáljuk a kicsi, de annál szebb tavaszi héricseket, amelyek a többi növényhez hasonlóan nagyon szomjaznak. Szó szerint porzik az út a lábunk alatt, ahogy a hegytetőn álló fakereszt felé tartunk. 31 / 32 Kicsi, még bimbós, de így is gyönyörű – tavaszi hérics a Meszes-tetőn Fotó: Pálvölgyi Krisztina 32 / 32 Fakereszt a Szentkút felett magasodó Meszes-tetőn Fotó: Pálvölgyi Krisztina Voltak még terveink a környéken erre a napra, de végül még a késő délután is itt talált bennünket. Szóval, aki ide készül, ne siessen, szánjon Szentkútra egy egész napot, vagy töltsön el itt egy-két éjszakát, hogy nyugodtan bejárhassa ezt a sok érdekes látnivalót tartogató környéket. Forrás: