1Kw Hány Le
Ennek kapcsán idézték az Insa hétvégi felmérésének eredményét, amely szerint az SPD már 24 százalékon állt, a keresztény pártok 21 százalékos támogatást kaptak (a konzervatív pártszövetség valaha mért legrosszabb eredménye), és a zöldek a harmadikok, 20 százalék alatt maradva. "Úgy tűnik, hogy a szavazók már kiválasztották kedvencüket, legalábbis a három kancellárjelölt vonatkozásában" – idézett a brit lap egy CDU-közeli forrást, aki szerint a választók láthatóan úgy tartják, hogy "Laschet kínos, Baerbock komolytalan és csaló, és Scholz az egyetlen komoly, biztos jelölt". Az okokat vizsgálva a brit lap idézett olyan véleményt, miszerint a kereszténydemokraták legnagyobb akadálya nem is annyira Laschet gyenge szereplésében rejlik, hanem abban, hogy a CDU-t másfél évtizeden át Angela Merkel személye, nem pedig a párt politikája fémjelezte. Most aztán azzal, hogy Merkel leköszön, vezető sincs, és pártpolitika sem látszik, hanem tetemes vákuum támadt hirtelen a helyén. Ráadásul Laschet helyzetét tovább komplikálja, hogy ha hirtelen jelentős újítóként próbál valamiben feltűnni, akkor annak hitelességét rögtön kétségbe vonják azon az alapon, hogy ha az eddigi is kormányzó CDU-nak ez nem jutott 16 éven át az eszébe, akkor miért tennék meg most?
Modernizáció, koncentráció, szervezettség, együttműködés, stratégiai partnerek. Ezek az unalmas kifejezések újra elő fognak kerülni és életképességi kritériummá válnak. Ne legyenek illúzióink! Néhány év múlva rá sem fogunk ismerni a magyar mezőgazdaságra és az egész agráriumra. A technika fejlődésénél csak az emberi erőforrás felértékelődése lesz gyorsabb. Felkészült embereink válnak a legfontosabb értékké a cégben. Fórián Zoltán vezető agrárszakértő Erste Agrár Kompetencia Központ
Merkel a kormányzása alatt rengeteg kihívással nézett szembe, és sokszor hivatkoznak rá, mint Európa de facto vezetőjére. A gazdasági világválság idején, míg a legtöbb európai ország megszenvedett a következményekkel, Merkel Németországa a lehető legkevesebb kárral vészelte át ezt az időszakot. 2011-ben, a Fukushima-katasztrófa után bejelentette, hogy 2022-ig az ország atomreaktorainak felét leállítják, és az ország elkezdi az alternatív, zöld energiára való átállást. A 2015-ös menekültválság idején több mint egymillió menekült érkezett Németországba, amelynek következtében a szélsőjobboldali AfD párt a 2017-es választásokra jelentősen megerősödött, de még ez sem volt elég ahhoz, hogy elmozdítsák Merkelt a kancellári székből. A legfrissebb közvélemény-kutatások nem ígérnek sok jót a CDU-nak és kancellárjelöltjének, viszont meglepetésre jelentősen megerősödött a szociáldemokrata Olaf Scholz.
A hivatkozás a társadalmi elvárásoknak való megfelelés. De azt ugye tudjuk, hogy a társadalom manipulációja soha nem volt még ilyen kifinomult. Éppen a fiatal generációk a leginkább fogékonyak a környezettel kapcsolatos témákra, közöttük terjed például leginkább a húsmentes étkezés valamilyen formája, az állattartás-ellenesség is. Az már most leírható, hogy ebben és az előttünk álló években fel fog gyorsulni a német és a neki beszállító állattartás eddig is gyors leépülése. Növekedni fog a koncentráció. Ilyen-olyan – e helyt nem elemzett – okokból a magyar mezőgazdaság környezetkímélőbb módon gazdálkodik a legtöbb EU tagállamnál. Ez azt jelenti, hogy van olyan előnyünk, amire az alaposan felduzzasztott támogatási keretek révén építhetünk. Arra is számítok, hogy nyugatról nézve, ezek az előnyök jól látszanak. Már meg is indult például az állattartás súlypontjainak áthelyeződése Északnyugat-Európa felől dél és kelet felé. Jó tudni, hogy a legtöbb jelenleg életteret kereső holland, német gazda inkább Romániát választja, mert ott vehet földet.
A magánkézben lévő RTL és az n-tv közösen rendezte meg a kancellárjelöltek szópárbajának első fordulóját, amelyen a Forsa közvéleménykutató intézet szerint Olaf Scholz szerezte a legtöbb jó pontot a megkérdezettek körében. A szociáldemokrata politikus, aki a mostani nagykoalícióban harmadik éve alkancellár és a pénzügyi tárcát vezeti, az estéről beszámoló sajtójelentések szerint a három jelölt közül a legnyugodtabbnak látszott, nem is titkolva, hogy a maga részéről a Merkel-féle stabilitás és szakértés kurzusát készül folytatni. A többiek közül a kereszténydemokrata/keresztényszociális színekben induló Armin Laschet a némileg maliciózus tudósítások szerint leginkább annak örülhetett, hogy ezúttal nem követett el semmilyen baklövést. Kérdés, hogy mindez mire lehet elég. A zöldek jelöltjét, Annalena Baerbockot a Politico berlini jelentése úgy jellemezte, "nem szerepelt rosszul", de "nem hozott ki eleget" pártja látványosnak szánt programjából. A mostani vitafordulóban az egyik kiemelt téma a zöldeknek kedvezett, lévén a klímakérdést állították előtérbe.
A német tartományi választások nemrégiben zárultak le, melyek a német pártok utolsó megmérettetései voltak a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt. Ezzel a német politika kerek számához érkeztünk, ugyanis pontosan 80 nap van hátra a szövetségi választásokig. Szeptember 26-án eldől, mely párt veszi át – vagy tartja meg – a vezető szerepet a több mint 80 milliós országban, ezzel pedig meghatározva az Európai Unió jövőjét és a bilaterális viszonyok alakulását. A Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány által, a közeledő német szövetségi parlamenti választások alkalmából készített "Német választás magyar szemmel" című elemzés legfőbb gondolatai: Németország 2021 szeptemberében új kancellárt választ, aki, 80 nappal a választások előtt úgy tűnik, Armin Laschet (CDU) lesz, egy CDU/CSU és Zöld koalíció élén, amelyhez szükség esetén vagy ügyek mentén csatlakozna csak a szabaddemokrata párt (FDP). A leendő kormánypártok Európa-programja szinte teljesen azonos és egyértelműen a föderális Európa ("Európai Szövetségi Állam") mellett köteleződik el.
Amennyiben az SPD győz, összeállhatnak a Zöldekkel, és harmadiknak bevehetik akár a vállalkozásbarát FDP-t, akár a keletnémet kommunista párt utódját, a Baloldali Pártot (Die Linke). Az utóbbi szövetségi szinten példátlan balra tolódást jelentene. Amennyiben az FDP a partner, át kellene engedni nekik a pénzügyi tárcát, ami azt jelentené, hogy az új kormánykoalíció kevesebbet költ a klímabarát és technológiafejlesztő átalakulásra, mint az SPD és a Zöldek szeretnék. A Baloldali Párt ezzel szemben megszüntetné az adósságfék szabályt, hogy növekedhessenek a kiadások az oktatásra, az egészségügyre és a zöld beruházásokra. Ugyanakkor - az SPD-hez és a Zöldekhez hasonlóan - növelnék a módosabbak adóterhelését, sőt ők a vállalatokét is. Az FDP ezzel szemben mindkét kör számára adócsökkentéseket sürget, versenybarát európai bankregulációt akar és a Commerzbankban lévő állami részesedés eladását - miközben a Linke a bankokat hibáztatja a gazdaság problémáiért. A három baloldali párt minimálbér emelést akar - a Linke a másik kettőnél még nagyobbat, a szabaddemokraták ezt elutasítják.
2021. október 16., 16:48 A párt több mint hét évtizedes fennállása leggyengébb eredményét érte el. 2021. október 15., 15:10 Egy friss felmérés szerint a németek többsége nem szeretné kormányon látni Angela Merkel pártját. 2021. október 15., 14:28 Jövő héten kezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások. 2021. október 7., 17:48 A klímavédelem és a minimálbér is konfliktusos kérdésnek ígérkezik a német koalíciós tárgyalásokon. 2021. október 5., 17:59 Intenzív tárgyalást folytattak a Zöldek a kereszténydemokratákkal. 2021. október 2., 18:46 Szempontok között a klímaváltozás és a nyugdíjreform. 2021. október 2., 18:10 Hol aggódva, hol reménykedve figyelik a német koalíciós tárgyalásokat az európai fővárosokban. 2021. szeptember 29., 21:49 6, 5 millió szavazó 2017 óta. 2021. szeptember 28., 15:28 A CDU elnöke abban bízik, hogy mégis kormányt alakíthat. 2021. szeptember 27., 16:14 Armin Laschet azt mondta, személyes felelőssége is van a párt veszteségeiben. 2021. szeptember 27., 13:00 A vasárnapi választás eredménye széles generációs szakadékot mutat.
2021. szeptember 27., 05:29 Merkel többször találkozott az ellenzéki Orbánnal, mint Gyurcsánnyal és Bajnaival összesen. Megnéztük, mi maradt a Fidesz német stratégiájából. 2021. szeptember 26., 18:19 A kereszténydemokratáknak és a szociáldemokratáknak is van esélyük kormányt alakítani a választások után. 2021. szeptember 26., 18:06 A vasárnapi parlamenti választásokon alacsonyabb volt a részvétel, mint négy évvel ezelőtt. 2021. szeptember 26., 17:20 Svájcból nézve a német választási kampány unalmas, a kereszténydemokraták kancellárjelöltje pedig abszurd helyzetbe került. 2021. szeptember 26., 12:46 A politikusok több sértegetésről, vandalizmusról és fenyegetésről számoltak be. 2021. szeptember 26., 10:29 Nem elég a Facebookon nyerni. 2021. szeptember 26., 08:24 Angela Merkel baloldali veszélyre figyelmeztetett a választás előestéjén. Európa kancellárjának is nevezték, a német politika ravasz túlélője. Portré. 2021. szeptember 24., 17:52 A brit lap e heti európai címlapján a német sas kifulladva dől a falnak a címer előtt.
Nemzetközi gazdaság A szociáldemokrata Olaf Scholz elcsenheti a kancellári posztot a jobboldali uniópártoktól, ahogy most áll a német választási kampány. Az utóbbiak azzal vádolják Scholzot, hogy Európa fejőstehenévé teszi Németországot, csakhogy két héttel a szavazás előtt rosszul állnak. 2021. 09. 10 | Szerző: Pető Sándor 2021. 10 | Szerző: Pető Sándor Forrósodik a német választási kampány. Az ország belpolitikai erőviszonyai számos fordulatot vettek, mióta Angela Merkel 2018 októberében bejelentette, hogy ötödször már nem indul a kancellári posztért, és alig több, mint két héttel a szavazás előtt úgy látszik, a jobboldali uniópártok – a CDU és a bajorországi CSU – kezéből másfél évtized után kicsúszik a kormányfői mandátum. Még az is előfordulhat, hogy a német szövetségi kormányzás a választások után eddig sohasem látott mértékben balra tolódik. Fotó: AFP Akármi lesz a végeredmény, hosszadalmas és nehéz koalíciós tárgyalások kezdődhetnek, amelyek akár több hónappal is meghosszabbíthatják a 16 esztendős Merkel-korszakot.