1Kw Hány Le
Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, ez az öröklés. Örökölni törvény vagy végintézkedés (végrendelet) alapján lehet. Ha az örökhagyó nem hagyott hátra végrendeletet, vagy nem minden vagyonára végrendelkezett, az öröklést a törvény határozza meg. A törvényes öröklés rendje szerint, az örökhagyó egyenesági hozzátartozói (leszármazói és felmenői) közül, elsősorban a leszármazóit illeti meg az öröklés joga. Elsődlegesen tehát az örökhagyó gyermekei örökölnek egyenlő arányban. Az örökbefogadott gyermek vér szerinti leszármazóként örököl, aki emellett - a titkos örökbefogadást kivéve - a vér szerinti rokonai után is örökölhet. A kiesett (pl. elhunyt) gyermek helyett a rá eső részt az ő gyermekei öröklik. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. Ha sem leszármazó, sem házastárs nincs, akkor kerül sor a felmenők öröklésére, tehát elsősorban a szülök, azok hiányában a nagyszülők, ill. további felmenők öröklésére. Egyenesági hozzátartozók és házastárs hiányában az oldalági rokonok, azaz a testvérek és azok leszármazói örökölnek.
Korlátlanul lehet örökölni ingatlant: lakást, üdülőt, telket, és mezőgazdasági földet. Öröklés útján a külföldi jogi vagy magánszemély minden korlátozás nélkül szerezhet ingatlantulajdont is. Illetékek az örökség után Az örökség után illetéket kell fizetni. Az illeték fizetési kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. Az örökhagyó egyenes ági leszármazottja(i) – gyermeke(i) – mentes az illetékfizetési kötelezettség alól. Az ingóörökség 300. 000 Ft-ig illetékmentes. A tulajdonszerző örökös és az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultja is illeték fizetésére köteles. A tulajdonjog örököse a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti az öröklési illetéket. Öröklés esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ez azt jelenti, hogy a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, az esetleg kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tisztelet díját Öröklésről való lemondás esetén illetéket nem kell fizetni.
Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni. Ha ez célszerűtlennek mutatkozik, a bíróság elrendelheti a vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését. A házastársat, bejegyzett élettársat haszonélvezeti jog illeti meg mindarra a vagyonra, amelyet egyébként nem ő örököl. Ez az özvegyi jog. Új házasság, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat esetén az özvegyi jog megszűnik. A leszármazók kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását, ez azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet még biztosítsa az özvegy szükségleteit. Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás). Ha ugyanis több gyerek fejenként egyenlő részben örököl, nem jelent valódi egyenlőséget, ha valamelyikük korábban ingyenes juttatásban részesül.
Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyon értékű jog illetékét a lakástulajdon szerzésére megállapított illetékkulcsok alkalmazásával kell kiszámítani. A lakóházépítésére alkalmas telektulajdonnak az öröklése esetén, ha az örökös a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít nem kell öröklési illetéket fizetni. Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha az örökös a családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. A hagyaték bejelentése A hagyatékot a közjegyző adja át, és ő jelenti be illetékkiszabás céljából az adóhatóságnak, a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A kiszabásra kerülő, fizetendő illetékről fizetési meghagyást adnak ki. Az adózót a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül terheli az illetékfizetési kötelezettség. INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE dr. Döcsakovszky Béla ügyvéd Telefon: +36-30-268 38 53 Online bejelentkezés
egy rövid ideig tartó házasság nyomán) egy másik családra. A sajátos háramlási rend szerint öröklődő vagyont nevezzük ági vagyonnak, szembeállítva a hagyaték többi részével, az ún. szerzeményi vagyonnal. Az ági vagyon ebben az értelemben alvagyon a hagyatékon belül, a hagyaték többi részéhez, a szerzeményi vagyonhoz képest. Az ági vagyon elkülönítésének legelső feltétele az, hogy az örökhagyónak ne legyen (vagy kiessen valamennyi) leszármazó törvényes örököse. Leszármazók hiányában ági vagyonnak minősül a hagyatéki vagyontárgy, ha az az örökhagyóra öröklés vagy ajándékozás útján hárult, éspedig közvetlenül valamelyik szülőjéről vagy távolabbi felmenőjéről; vagy közvetve testvértől vagy a testvér leszármazójától, ha a vagyontárgy a testvér vagy a testvér leszármazójának vagyonában már ági természetű volt, vagyis azt a testvér vagy a testvér leszármazója maga is az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. [7:67. § (1), (2)] A Ptk. nem ismeri el ági jellegűnek az olyan vagyont, amely a nagyszülői parentélába tartozó oldalági rokon (pl.